Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Mennyire véd egy házilag készített maszk - meglepő a válasz

Mennyire véd egy házilag készített maszk - meglepő a válasz

Azt már más médiumok is boncolgatták, hogy melyik típusú maszk mire jó, de most Sui Huang, az Institute for Systems Biology (ISB) nonprofit kutatóintézet professzora azt magyarázza el, hogy miért nem hülyeség maszkot hordani még akkor sem, ha azok nem FFP3-as maszkok.

Még mindig a sarkalatos kérdések körébe tartozik, hogy mi legyen a maszkhordással? Ha nem sikerült beszereznünk a legjobb védelmet nyújtó FFP3-as védőmaszkot, van-e értelme, érdemes-e másfajta, akár házilag gyártott maszkot hordani, ha azok a vírust magát nem szűrik ki?

A kérdést a keddi sajtótájékoztatóján ismét megkapta az operatív törzs, ahol Müller Cecília titszifőorvos, aki a korábban hangoztatott - a WHO véleményével összhangban lévő - véleményéhez, miszerint maszkot csak betegek hordjanak, hogy ne adják tovább a fertőzést, illetve, hogy az egészséges embereknek nem kell viselniük, mert az akár még "veszélyes" is lehet, mert a maszk miatt lehet, hogy gyakrabban érintik meg az arcukat, amivel a vírus szervezetbe jutását segíthetik elő, most kicsit részletesebben elmagyarázta a hivatalos álláspontot.

A tisztifőorvos a keddi sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy megvan a hierarchiája annak, hogy kinek fontos viselnie a maszkokat (például betegellátók, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi szervek). Ez az álláspont egységes a WHO utasításaival - emelte ki a tisztifőorvos, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ha valakit megnyugtat, biztonságérzet ad neki, hogy maszkot hord, akkor használja, de jól! A használat minősége nagyon fontos - hangsúlyozta Müller Cecília. A maszkviselésnek megvan a protokollja - például hogyan hordjuk, hogyan vegyük le. Ha valaki nincs hozzászokva a viseléséhez, akkor megvan a kockázata, hogy többet mozgatja, amivel nagyobb a kockázata az önfertőzésnek - emelte ki a tisztifőorvos.

A helyes viselés azt jelenti, hogy például a saját készítésű maszkokat legalább 60 fokon kimossa, annak viselése közben, illetve annak levételekor az illető nem nyúl az arcához, illetve nem nyúl a maszk alá!

Nem hülyeség maszkot hordani

Azt már más médiumok is boncolgatták, hogy melyik típusú maszk mire jó, de most Sui Huang, az Institute for Systems Biology (ISB) nonprofit kutatóintézet professzora azt magyarázza el, hogy miért nem hülyeség maszkot hordani még akkor sem, ha azok nem FFP3-as maszkok.

A szakember szerint ugyanis a legutóbbi kutatások arra utalnak, hogy a SARS-Cov-2 vírus szervezetbe jutása főként nem aeroszolokon, azaz a levegőben lebegő kis részecskékhez kötve történik, hanem sokkal inkább nagyobb, köhögés vagy tüsszentés által létrejött cseppekkel. Vagyis a szakember szerint van értelme még a házilag készített maszkok viselésének is, amennyiben a cél a fertőzés lassítása (a görbe ellaposítása), ugyanis a kutatások azt mutatják, hogy bármilyen fizikai akadály jelentősen csökkenti a Covid-19 terjedését.

A nem tökéletes védelem is valami

Huang szerint attól, hogy egy maszk nem jelent 100 százalékos védelmet, még nem jelenti azt, hogy "semmi értelme" nem lenne a hordásának. Szerinte az a több ország hatóságai által hangoztatott hivatalos üzenet is rossz üzenetet közvetíthet, hogy a sebészi maszkok "nem hatásosak".

Érvelésében először a cseppfertőzéssel terjedő betegségek mechanizmusával szemlélteti. A cseppek, amelyek a fertőzést továbbadhatják, két nagy kategóriában sorolhatóak a méretük alapján:

  • vannak a 10 mikrométer alatti méretű részecskék, amelyek kategóriáját az egyszerűség kedvéért "aeroszoloknak" nevez. Ezeket kilégzés vagy a szél is repítheti és akár a szobákon, termeken keresztül is utazhatnak. Az N95-ös (FFP2) arcmaszkok hivatottak az ilyen kicsi, 0,3 mikrométer alatti részecskéket (pontosabban az ilyen részecskék 95 százalékát) is kiszűrni, erre a sebészi maszkok nem alkalmasak.
  • És vannak a nagyobb, 10 mikrométer feletti (akár 100 vagy még nagyobb mikrométer nagyságú) részecskék, amelyeket "permetcseppeknek" (spray droplets) nevez, amelyek köhögéssel vagy tüsszentéssel kerülhetnek a levegőbe.

A seattle-i ISB professzora egy korábbi tanulmányban végzett számításokra hivatkozva arra mutat rá, hogy a kilélegzett, 0,1 mikrométeres cseppek a méretüktől, a levegő páratartalmától és a hőmérséklettől függően elpárolognak vagy 2 méteres körzetben lehullanak a környező felületekre. De a köhögéssel és tüsszentéssel kikerülő cseppek akár 50 m/s-os, illetve 10 m/s-os sebességgel is kilőhetnek a környezetbe és akár 6 méter távolságba is eljuthatnak. Vagyis a hatóságok által javasolt 1,5-2 méteres távolságnak így nem sok értelme van - kivéve, ha van az emberen maszk - jegyzi meg Huang.

A szakember felhívja a figyelmet, hogy a tüdőben a tüdőhólyagocskákig, ahol a gázcsere végbe megy, csak a legkisebb, 10 mikrométernél kisebb részecskék tudnak eljutni, az ennél nagyobbak megragadnak az orrban, vagy a torokban.

A nagyon apró részecskéket tehát csak az N95-ös maszkok szűrik ki, de valószínű, hogy a nagyobb cseppeket, amelyek az orrgaraton megállnak, azokat egy olyan fizikai akadály is megfogja, mint az egyszerű sebészi maszk. Vagyis a szakember érvelése szerint mindezek fényében még a részleges biztonságot nyújtó maszkok is többet jelentenek a semminél.

Mitől védhetnek a különféle maszkok?

Hogy melyik maszk mégis mekkora védelmet nyújt, azt egy 2008-as holland kutatás adataira hivatkozva mutatja be, ahol egy konyharuhából házilag készített maszk, egy sebészi maszk és egy N95-ös (FFP2) maszk szűrési képességét vizsgálták, hogy azok mennyire képesek megállítani a 0,2-1 mikrométer nagyságú cseppeket, amelyek elérhetik a tüdő alsó szakaszait is.

Ebből kiderült, hogy míg az FFP2-es maszk szinte teljes egészében kiszűrte ezeket az apró részecskéket, a sebészi maszk az aeroszol cseppeknek bejutását jelentősen lecsökkentve, a negyedét engedte át. A házilag készített maszk a kívülről jövő részecskéknek pedig a harmadát engedte át. Sőt, Huang úgy véli, a köhögéssel és tüsszentéssel kikerülő nagyobb cseppeknek elképzelhető, hogy még nagyobb arányát fogják fel a maszkok, vagyis a szűrési különbség még kisebb közöttük.

A kifelé irányuló részecskeáramlásban (amikor a maszkot hordó illető "bocsátja ki" a cseppeket) kisebb volt a különbség: az FFP2-es maszk a részecskéknek közel harmadát, a sebészi maszk a felét, míg a házilag készített maszk a 90 százalékát engedte át.

A fertőzés a nagyobb cseppekkel juthat be a szervezetbe

Huang másik érve a maszkviselés mellett az, hogy az eddigi tanulmányokból arra lehet következtetni, hogy a SARS-Cov-2 főként a köhögés/tüsszentés által kibocsátott nagyobb cseppek révén az orrgarat részen keresztül jut be a szervezetbe. Márpedig véleménye szerint ezt a fertőzési útvonalat a maszkviseléssel lehet blokkolni, vagyis a maszkok hordása hatékony módja lehet a fertőzés megelőzésének.

Huang szerint tehát praktikus és társadalmi szempontból a sebészi és a házilag készített maszkok, ha megfelelően használják őket, nem ártanak, de legjobb esetben is segíthetnek a fertőzés elleni védekezésben, főleg a kézmosással és a távolságtartással együtt.